A pákozdi immáron hagyományos nemzetközi sárkányeregető fesztivál számára idén az egyik fő apropót a japán magyar évad szolgáltatja. Az esemény közel sem ismeretlen a hazánkba látogató japánok számára. Többször is osztatlan sikert aratott köztük, amiről a Japán-Magyar baráti társaság is megemlékezik.
A téma különösen közel áll szivemhez, hiszen a szerző falujában is a hagyományos szent György napi sárkány eregetéssel köszöntik a májust. Ez általában szokás azoknál a falvaknál, ahol a templom védőszentje a hires sárkányölő szent György. Pákozdon azonban a helyi búcsú eme méltó megünneplése nemzetközi eseménnyé nőtte ki magát, melyben német, angol és holland résztvevők is jelentkeznek. Japánban a költészet ősidők óta állandósult fordulata a papírsárkány, a tavasz szimbóluma, nem csoda tehát ha közel áll Nippon népének szivéhez is. Eképpen szolgálhat méltó támpontjaként a két nemzet kapcsolatának. (by Kappa)
Az első papírsárkányokat 2000 évvel ezelőtt Kínában készítették. A japánok a Heian-korban (794-1185) tanulták meg tőlük a sárkánykészítés titkát, ám ők nem sárkánynak, hanem papírsólyomnak nevezték őket. A középkor folyamán a sárkány-eresztésre nem csak szórakozásként tekintettek. Titkos leveleket továbbítottak a segítségükkel várakba, vagy akár a magas vártornyokba is.A japán sárkányépítés fejlődése, techinkai tökéletesedése annak volt köszönhető, hogy a készítésükhöz minden adott volt: a kiváló minőségű, erős japán papír és a könnyű bambusz - nem hiába lettek világhírűek. A sárkányreptetés népszerűségének növekedésével az ország minden területén különböző típusú és formájú papírsárkányok alakultak ki. Az Edo-korra (1603-1868) aranykorát élte a művészet.
Napjaink Japánjában a legtöbb papírsárkánnyal a fesztiválok alkalmával találkozhatunk, például május 5-én, a Fiúk Napján. A magasban lebegő sárkány a jószerencse szimbóluma. (by Gomez)