Bélyegek

A Japán-Magyar évad egyik kiemelkedő színfoltjaként a Magyar Posta jubileumi emlék bélyeg kibocsátását tervezi ezév októberében. Az efféle megemlékezés jeles alkalmakról nem számít annyira ritkának, s valószínűleg örökre emlékezetessé teszi az évfordulót. Bélyeggyüjtők ezreinek mappáiba és kartotékjaiba kerül majd be az új bélyeg, hüvelykujjnyi mementót állítván az eljövendő generációk számára arról, hogy mégis mi folyt 2009-ben kicsiny országunkban. Ennek apropóján bátorkodtam utána járni az alkalmi bélyeg kibocsátás majd évszázados hagyományának, valamint utána járok annak is, hogy napjainkig milyen japánnal kapcsolatos eseményekkel kapcsolatban születtek hasonló kezdeményezések.

Az első alkalmi bélyeget 1916-ban bocsátották ki IV. Károly koronázásának állítván örök emléket. A dolog előzményeként már korábban is születtek nem kizárólag postai célra szánt bélyegek, melyek általában az árvíz károsultak megsegítésére irányultak. Valószínűsíthető, hogy már ekkor elkezdett kialakulni a bélyeg-gyüjtés nemes hagyománya. Ezt követően már semmilyen komolyabb esemény nem kerülhette el, hogy emlék-bélyegben örökítsék meg. 

Japán a bélyeg kibocsátás ilyette alakulásában a magyarokéhoz hasonló cipőben járt. Valamilyen szempontból náluk a bélyeg, vagy inkább pecsételő sokkalta ősibb kínai hagyományokra is visszavezethető. A szigetországban amúgy 1871-ben bocsátották ki az első nyugati mintájú bélyeget már a Meiji restauráció harmadik! évében, akkor amikor nyugati mintára szervezték át a már Edó korban kialakult posta-szolgálatot. A század fordulót követő néhány évtizedben kezdtek megjelenni ott is az első ízléses gyüjtői kiadású bélyegek, melyek eleinte japán metszeteket jelenítettek meg, napjainkra ezek igazi ritkaságnak számítanak, melyekért a legfanatikusabb gyüjtők bármit megtennének.

A bélyegek japán-magyar kapcsolatokban betöltött szerepe elsőként csupán a II. világ háború után jelent meg. Miután lassan konszolidálodott a világ-égés utáni állapot, és elkövetkezett a hideg-háború többé-kevésbé békés időszaka, a bélyeggyüjtők száma nagy-mértékben felduzzadt. Erre válaszul egyre-másra jelentek meg a különféle tematikus bélyeg kiadások, állatokról, autokról, híres emberekről, közlekedési szabályokró, egyszóval minden olyan dologról mely az emberek életét bármilyen szempontból is érintette. Többek közt az olimpiákról is. Az első ilyen sorozat a Mellbourni olimpiáról készült, az 1964-es olimpia mely újra a figyelem központjába állította Japánt szintén számtalan bélyeg kiadásának az apropójául szolgált. Ezekre szép példa a képen látható bélyeg sorozat. A világ országairól megjelenő bélyeg sorozatban is megjelent japánnal kapcsolatos bélyeg. A gyüjtők, akiknek érdeklődése lassan nemzetközi vizekre is átterelődött. Japán bélyegekkel is elkezdtek foglalkozni, melyek igazi unikumnak számitottak, s bármely bélyeggyüjtemény ékévé váltak.

A mostani alkalom egyedülálló. Hasonló emlék-bélyeg a japán-magyar kapcsolatok történetében még nem született. Reméljük ezzel új hagyomány teremtődik, s egyre több Japánnal kapcsolatban megjelent bélyeg lát napvilágot a Magyar Posta szárnyai alól.