Március 21-22-én a Japán-Magyar Kultúrális Évad és a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében került megrendezésre a Thália Színházban a Japán napok rendezvény. Az érdeklődők a japán kultúra széles spektrumába nyerhettek betekintést. Úgymint anime, manga, harcművészeti bemutatók, teaceremónia, kimonó bemutató, haiku, koto bemutató és dobkoncert. Valamint volt még bonsai kiállítás és szaktanácsadás, ikebana bemutató, táncpad és még sokminden, ami szem szájnak ingere. Legalábbis a japán kultúra iránt érdeklődők számára.
Én ezek közül a programok közül szeretném bemutatni most azokat, melyeken résztvettem. De mivel egy élménybeszámolót kellene most írnom akkor kezdeném is egyből a közepén.
Szombaton a Haiku versenyen, a Kiyo-Kito Taiko magyar japándob együttes koncertjén valamint az esti A kotótól a klasszikusukig című előadáson vettem részt.
A Haiku verseny nekem nagyon tetszett. Dr. Vihar Judit vezette mely már a maga nemében is kellemessé tette a hangulatot. Sokan vettek részt és gyönörűbbnél gyönyörűbb haikuk íródtak. Én is beneveztem a versenyre két haikuval, de nem értem el helyezést. Ennek ellenére nem voltam csalódott. (Tudom, hogy még fejlődnöm kell ebben. ^_^)
A Kiyo-Kito Taiko magyar japándob együttes koncertje bár nem volt annyira jó, mint a Yosoro japán dobegyüttes koncertje, de nekem azért tetszett. Annyira fel voltam lelkesülve a végére, hogy meg is kérdeztem lehetne-e csatlakozni a csapathoz. Azt mondták, hogy lehet csatlakozni, ha valakinek vannak alapszintű dobismeretei, amire tudnak majd építeni. Tervezem, hogy majd megtanulok dobolni és csatlakozok hozzájuk. Mert nagyon szimpatikus együttes.
Az esti koncertre Édesanyámmal mentem el. Érdekes volt a koto klasszikus japán hangzásvilága és a számomra ismertebb hangszerek hangjának egyvelege. Bár be kell vallanom nem vagyok az a nagy komolyzene kedvelő azért a zongora hangja közel áll hozzám. A kotot eddig még nem ismertem, de nagyon tetszett, ahogy a többi kamarazenei hangszerrel egybe volt komponálva.
A vasárnapi programokból már többön vettem részt. Délelőtt és délután az anime vetítés és a harcművészeti bemutató kivételével végig az Új stúdióban tartott programokon, valamint az esti opera előadáson is voltam.
Akkor kezdeném a délelőtti és délutáni programokkal.
Én már többször láttam teaceremóniát Palotás Gábor bemutatásában, de még sohasem láttam egy nő által előadva ugyanezt. Ahogy láthattam valóban nem ugyanazok a mozdulatok és érdekes volt egymás után látni egy férfi és egy nő bemutatásában ugyanazt a szertartást. Mert mint talán tudja a kedves olvasó, de a japánok nemcsak úgy leülnek és beleteszik a teafiltert a bögrébe, megáztatják és megízesítik, mint egy európai. A teaszertartás egy olyan összetett dolog, ami a japán kultúra több részletét ötvözi. Úgymint kalligráfia, ikebana, kerámia művesség, kimonó. Ezeket a művészeteket egy teamesternek mind el kell sajátítania mielőtt valóban mestere lehetne eme művészetnek.
A teaceremónia után következett a kimonó bemutató. Én még nem nagyon foglalkoztam a kimonókkal, ezért nagyon érdekesnek találtam a bemutatót. Egy japán hölgy volt az öltöztető, aki először egy japán nőt, majd a közönség soraiból egy kislányt és egy hölgyet öltöztetett fel kimonóba. Érdekes volt látni, ahogy a több méteres obit (övet) felkötötték. Talán ez volt a legérdekesebb pontja a dolognak és az sem utolsó dolog, hogy teljsen interaktív volt. Így a bemutató alatt bárki bármit megkérdezhetett a japán hölgytől, mert tolmácsolták neki a kérdéseinket miközben ő öltöztetett.
Számomra ezután következett a nap fénypontja. A koto hangszerbemutató. A szombati koncert szünetében bátorkodtam odamenni a kotoművész úrhoz, Gayo Nakagaki-hoz és kértem Tőle autógrammot. Így alig vártam a vasárnapi napon ezt a programot. Egy szimpatikus japán Gayo Nakagaki művész úr, aki készségesen tett eleget a közönsége kéréseinek és tényleg mindent megmutatott, amit tud. Szinte észre se lehetett venni, hogy milyen gyorsan eltelt az idő. Bár nagyon sajnáltam, hogy csak 45 percet kapott, hogy bemutassa ezt a csodálatos hangszert a magyar közönségének. A szervezők helyében én legalább 1 órát szántam volna erre a programra, mert nagyon sok volt az érdeklődő, főként akik a szombati napon részesei lehettek az előadásának. De ennek ellenére a művész úr maximálisan hozta szerintem azt, amit lehetett. Nagyon szimpatikus ember. Remélem, hogy lesz még alkalmam meghallgatni akár itt Magyarországon is egy koncertjét. Bár nem lenne ellenemre egy Japánban tartott koncertjén is résztvenni. ( Hát majd meglátjuk ^_^ )
És végül, de nem utolsó sorban a Kiyo-Kito Taiko magyar japándob együttes koncertje zárta ezt a remek délutánt is.
Bár a majdnem egész nap végignézett program alatt elfáradtam a sok élménytől, de az esti opera előadást nagyon vártam már. De erről Anna már írt egy beszámolót külön, úgyhogy ott olvashatnak az érdeklődők bővebben. ^_^
Összességében szerintem a szervezők nagyon jól dolgoztak és ügyesen vitték véghez a hétvége lebonyolítását. Remélem, hogy nem ez volt az utolsó ilyen nagy kaliberű esemény a Japán-Magyar kultúrális évad során és még sok ilyen kellemes élménnyel leszünk gazdagabbak.
mentés, megosztás 
