A kotótól a klasszikusokig
Részletesebb beszámoló a Tavaszi Fesztivál koncertjéről , amiről elég jó áttekintő beszámolót írt már Timi.
A koncert március 21.-én a Thália Színházban került megrendezésre. Nagyon gyönyörű koncertben lehette élménye a hallgatóságnak, és aki nem ment el, az igazán sajnálhatja. Én mindenesetre örülök, hogy eljutottam.
Az első művész aki játszott Yoshihiro Ota, aki nemrég végzett a Tokiói zeneakadémián, mint a legtehetségesebb diákja. Alkan szimfóniát játszott zongorára, nagyon tehetségesen. Engem bevallom zavart, ahogy a lábát játszás közben ide-oda himbálta. De a játéka kárpotolta azért ezt a zavaró tényezőt.
A második fellépő Gayo Nakagaki, japán kotóművész volt. Minoru Mikitől a Hanayagi (cseresznyevirág szirmok) című dalát játszotta.
Nagyon szép játék volt, sok embernek talá érdekesnek tűnt a koto hangja, de én nagyon szeretem. Volt már lehetőségem megismerkedni ezzel a hangszerrel régebben, így nekem nagyon nosztalgikus volt végre újra hallani. A hangszer amin Gayo játszott már a koto modern változata, de ez hangzásában nem mutat különbséget, csak kibővítették a hangkészletet, így akár már nyugati daradokat is lehet rajta játszani.
Ez után a koto más hangszerek kíséretében hallatszódott, ami meglepően szép volt. Én azt hittem, hogy a kotohoz nem nagyon illik más hangszer, de be kellett látnom, hogy ez az elképzelésem téves volt.
A koto csello holdfény ragyogás című játéka gyönyörű volt, teljesen elvarázsolta a hallgatóságot.Nekem ez a szám tetszett a legjobban az este folyamán. A dalnak története is volt, mely arról szólt, hogy egy kis tavon a telihold visszatükröződik. A koto volt a tó a csello pedig a tó. És ahogy eltelik az éjszaka a hold tükörképe lassan elvándorol. Nagyon szép harmóniában adta vissza ezt a párbeszédet.
Aztán a Tündér című dal következett, mely arról szólt, hogy miután minden elcsendesül a tündérek az erdőben összegyűlnek és hangosan csevegnek, táncolnak, énekelnek. Nagyon benne volt ez az élet ebben a számban is. Itt a kotot hegedű, csello és zongora kísérte. Ez is nagyon tetszett nekem és különleges volt a hangszerek összeválogatása miatt.
Az utóbbi két dalt maga a kotoművész Gayo Nagaki írta.
Ez után még meglepetésnek meghallgathattuk himnuszt koton.
A szünet után Nyugati klasszikusok darabjai következtek, nagyszerű előadásban. Tokyo-Budapest Ensemble előadásában először Beethoven Esz-dúr zongoraötösét hallhattuk, amit csodálatosan játszottak. De ez a hangzás és dallam európai emberek számára nem volt ismeretlen.
Majd Mozart c-moll szerenádja zárta az esti programot.
Nagyszerű élmény volt, és azt nem is kell mondani, hogy sz idő csak úgy elrepült….
Közreműködő zenészek:
Yoshihiro Ota- zongora, Gayo Nagaki- koto, Reiko Kikuchi- zongora, Naoko Inoue- hegedű, Tomoya Hoshino- csello
Tokyo-Budapest Ensemble:
Berkes Kálmán ( művészeti vezető)- klarinét, Kazue Kuwana, Pataki Anna- oboa, Bekker Péter, Szendrey Dániel- kürt, Szalai Edina, Tóth Sára Rebecca- fagott, Budai Krisztián- nagybőgő
Részletesebb beszámoló a Tavaszi Fesztivál koncertjéről , amiről elég jó áttekintő beszámolót írt már Timi.
A koncert március 21.-én a Thália Színházban került megrendezésre. Nagyon gyönyörű koncertben lehette élménye a hallgatóságnak, és aki nem ment el, az igazán sajnálhatja. Én mindenesetre örülök, hogy eljutottam.
Az első művész aki játszott Yoshihiro Ota, aki nemrég végzett a Tokiói zeneakadémián, mint a legtehetségesebb diákja. Alkan szimfóniát játszott zongorára, nagyon tehetségesen. Engem bevallom zavart, ahogy a lábát játszás közben ide-oda himbálta. De a játéka kárpotolta azért ezt a zavaró tényezőt.
A második fellépő Gayo Nakagaki, japán kotóművész volt. Minoru Mikitől a Hanayagi (cseresznyevirág szirmok) című dalát játszotta.
Nagyon szép játék volt, sok embernek talá érdekesnek tűnt a koto hangja, de én nagyon szeretem. Volt már lehetőségem megismerkedni ezzel a hangszerrel régebben, így nekem nagyon nosztalgikus volt végre újra hallani. A hangszer amin Gayo játszott már a koto modern változata, de ez hangzásában nem mutat különbséget, csak kibővítették a hangkészletet, így akár már nyugati daradokat is lehet rajta játszani.Ez után a koto más hangszerek kíséretében hallatszódott, ami meglepően szép volt. Én azt hittem, hogy a kotohoz nem nagyon illik más hangszer, de be kellett látnom, hogy ez az elképzelésem téves volt.
A koto csello holdfény ragyogás című játéka gyönyörű volt, teljesen elvarázsolta a hallgatóságot.Nekem ez a szám tetszett a legjobban az este folyamán. A dalnak története is volt, mely arról szólt, hogy egy kis tavon a telihold visszatükröződik. A koto volt a tó a csello pedig a tó. És ahogy eltelik az éjszaka a hold tükörképe lassan elvándorol. Nagyon szép harmóniában adta vissza ezt a párbeszédet.
Aztán a Tündér című dal következett, mely arról szólt, hogy miután minden elcsendesül a tündérek az erdőben összegyűlnek és hangosan csevegnek, táncolnak, énekelnek. Nagyon benne volt ez az élet ebben a számban is. Itt a kotot hegedű, csello és zongora kísérte. Ez is nagyon tetszett nekem és különleges volt a hangszerek összeválogatása miatt.
Az utóbbi két dalt maga a kotoművész Gayo Nagaki írta.
Ez után még meglepetésnek meghallgathattuk himnuszt koton.
A szünet után Nyugati klasszikusok darabjai következtek, nagyszerű előadásban. Tokyo-Budapest Ensemble előadásában először Beethoven Esz-dúr zongoraötösét hallhattuk, amit csodálatosan játszottak. De ez a hangzás és dallam európai emberek számára nem volt ismeretlen.
Majd Mozart c-moll szerenádja zárta az esti programot.
Nagyszerű élmény volt, és azt nem is kell mondani, hogy sz idő csak úgy elrepült….
Közreműködő zenészek:
Yoshihiro Ota- zongora, Gayo Nagaki- koto, Reiko Kikuchi- zongora, Naoko Inoue- hegedű, Tomoya Hoshino- csello
Tokyo-Budapest Ensemble:
Berkes Kálmán ( művészeti vezető)- klarinét, Kazue Kuwana, Pataki Anna- oboa, Bekker Péter, Szendrey Dániel- kürt, Szalai Edina, Tóth Sára Rebecca- fagott, Budai Krisztián- nagybőgő
mentés, megosztás 
